A kultizmus (olaszul, portugálul és spanyolul cultismo) az újlatin nyelvekkel összefüggésben olyan szót jelent, amely a klasszikus nyelvből – nevezetesen a latinból – a művelt, írott nyelvhasználat (irodalom, kultúra, tudomány, vallás stb.) útján vagy utólagos átvétellel, illetőleg visszavétellel került a sztenderd nyelvbe, s ennek következtében nem mentek végbe rajta a nyelv természetes fejlődésére jellemző hangtani átalakulások. A kultizmus kifejezés éppen ezért a honi szókincs, vagyis a beszélt nyelv népi fejlődése útján megörökölt szavak ellentétjeként használatos, amelyeknél ez a változás lezajlott.
A kultizmusokat általános értelemben magyarul nevezik tudós szavaknak is, azonban ez a megnevezés félreérthető lehet. A kultizmus, latinizmus és a tudományos szavak kapcsolatát lásd a későbbiekben.